Pálinka

Pálinka

Pálinka - Aqua Vitae, az élet vize!

A Magyaroknak biztosan az!

Bízom benne, hogy sikerül ismét vissza hozni a háború előtti pálinka kultúránkat, amikor is, a kortyolgatásról és nem az ivásról szólt a Pálinka fogyasztás Magyarországon!

Termékstruktúránkból természetesen nem hiányozhat a házi pálinka sem, amit Mi speciális módon, a csúcsborok törkölyeiből főzetünk szeparáltan, vagyis található Nálunk Kékfrankos, Syrah, Cabernet Franc párlat is. Igyekszünk a degradálódott törköly pálinka kategóriát is méltó helyére tenni! Különleges az is , hogy a különféle pálinkákat, fajtahelyes ágyra tesszük, pl: aszalt meggyes Kékfrankos.

Az első írásos adat a XIV. század elejéből való. Károly Róbert felesége életvizének „aqua vitae” volt a neve, amely valószínűleg borpárlat (brandy) lehetett, ez pedig a mai pálinka ősének tekinthető.

A pálinka szó szlovák eredetű. Jelentése: párolni.

A „tótpálinka” kifejezést használták Magyarországon az égetett szesz megnevezésére, ami még gabonapárlatot takart. Később a gyümölcspárlatot illették ezzel a névvel, a gabonaszesz crematura elnevezést kapott, így megkülönböztethetővé vált a gyümölcspárlat a gabonapárlattól.

 

A 2008. évi LXXIII. törvény (Pálinkatörvény) rendelkezik a pálinka elkészítéséről[1]. Ez alapján csak azok a termékek nevezhetők pálinkának, melyek

  • Magyarországon termett gyümölcsből, vagy szőlőtörkölyből készülnek
  • 100%-os gyümölcstartalmúak, azaz sem egyéb alkoholt, sem pedig színező-, ízesítő- vagy édesítőanyagot nem tartalmaznak.
  • minimum 37,5%-os alkoholfokkal rendelkeznek

Az európai uniós jogszabályoknak (Council Regulation (EEC) No 1576/89) megfelelően a "pálinka" szót csak Magyarország és négy osztrák tartomány használhatja.

A törkölypálinka erjesztett szőlőtörkölyből készülő, emésztést segítő, étkezés után kis mennyiségben fogyasztott párlat, az egyik legrégebbi pálinkafajta.

A 2008. évi LXXIII. pálinkatörvény szerint csak olyan törkölypárlat nevezhető törkölypálinkának, amely Magyarországon termett szőlő törkölyéből készítenek, valamint cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték.

Törkölynek nevezzük a szőlő feldolgozása után a présben visszamaradó, növényi részekből álló anyagot. Az időjárástól, a fajtától és a feldolgozás módjától függően 15-30% törköly keletkezik borkészítés során, ebből készül a törkölypálinka.
A világ leghíresebb ilyen törkölypárlata az olasz Grappa.

Nálunk a felső kategóriás borok törkölyét használjuk fel törkölypálinka készítéséhez. Fontos megjegyezni, hogy szeparáltan, tehát minden egyes törkölyt külön pároltatunk le, s az ágyas változatokban a szőlő/bor fajtajellegének megfelelő gyümölcságyon érleljük.

A lepárlás kisüsti technológiával készül. A magyar törvények szerint a legfeljebb 1000 literes üstben, kétszeri lepárlással előállított párlatot lehet kisüstinek nevezni. A kereskedelemben kevés kisüsti kapható, mivel előállítása - a kétszeri lepárlás miatt - költségesebb, amiért azonban íze kárpótol.
 

Pálinka
Nyomtatás

Iratkozzon fel hírlevelünkre